|
|
|
2011-05-14 01:58:23, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
V. Muszlim források
Az arabok irodalmi tevékenysége elképzelhetetlen arányokban múlja felül mindazt, amit az európai könyvtárak kincse rejteget. Sajátos műfajuk a "földrajzi irodalom".
1. Az arab földrajzi irodalom kialakulásának korszakának nevesebb szerzői: al-Kvárezmi, al-Dzsarmi és Jahja.
2. Az arab földrajzi irodalom fénykorának nevesebb szerzői: Ubaydallah ibn Hordad(z)beh (+962 körül), Szallám tolmács útleírása, Jakubi (+946), al-Hamadani, aki külön fejezetet szentel a Fekete-tenger északi részének lakóra, Ibn Fadlan, aki Kazáriát írja le, de magyar szempontból a legjelentősebb al-Dzsajháni (IX. század első felében), akinek munkáiból sokan merítettek. Al -Dzsajháni a magyarokat, mint önlló politikai hatalmat írja le. Nála olvassuk: "A magyarok a türkök egy fajtája..." Ibn Ruszta összefoglaló munkáját 903-920 között írta. Őseinkről, mint a törökök egy csoportjáról emlékezik meg. Balkhi (+934) a magyarokat badzsgirteknek nevezi. Fariszi szerint a magyarok a "turkok egyik törzse", Ibn Haukálnál is a magyarok basgirt néven szerepelnek. Gardézi (Gardizi) a magyarokról, mint "előkelő török népekről" ír, akik "bátrak, szép külsejűek és jó megjelenésűek. Ruházatuk színes selyem szövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, pompát kedvelők.
Gyakran rontanak a szlávokra." Maszúdi (+956) szerint is "a magyarok a turkok közé tartoznak... négy türk néppel közös ősre vezetik vissza családfájukat... a türkök e négy csoportja Keletről elköltözött..." Makdiszi (966) szerint a "magyarok a türkök egy lovas különítménye", Hayyan (+1076) szerint "a magyar félelmetes nép... hét vezér alá tartoznak..." Hudúd al-Álamnál pedig ezt olvassuk: "A madzsarik nagyon gazdag emberek...szemrevalók és félelmetesek. Az összes körülöttük lakó pogányokkal háborúskodnak, és a magyarok szoktak győzni..."
3. Az arab irodalom hanyatlása korának irodalma őstörténetünk szempontjából már csak másodlagos értékű. Al-Bakri szerint "a magyar olyan nép, melynek jurtáik vannak... sok lovuk, lábasjószáguk és jó szántóföldjeik vannak..." Marvazi (1120) őseinkról ezt írja: "A magyarok a türkök egy törzse... szemrevaló és szép külsejű emberek és nagy testűek. Vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit elsősorban kereskedelmüknek köszönhetnek..."
Jákut (+1229) szerint a magyarok "igen vakmerőek". Abulféda (1331) a magyarokat pedig "hunkar" és "basgirt" néven együtt említi.
VI. "Középiráni" és perzsa nyelvű források
A "középiráni korszak" a Kr- előtti IV-III. századtól a Kr. utáni VII. századig tartott; ezt az "arab korszak" követte. A középiráni korszak legjelentősebb irodalmi műve a Hvadáj námag (az Uralkodók Könyve), amely a történelem színpadára került török népekkel is foglalkozik. E korszak írásai az ázsiai hunokat már "hun" néven említik. Ezen írásoknak egyik forrása a "Dzsajháni hagyomány" volt; Biruni szerint a "madzsarok határa a Fekete-tengerig terjedt". Egy ismeretlen perzsa szerzőnél pedig ezt olvassuk: "A madzsarik igen vagyonos emberek, jóképűek és impozáns külsejűek... a törökök egyik csoportja..." A magyarokra a kései perzsa forrásokban is találunk utalásokat, mint Dzsudzsaninál (1260), Dzsuvaininél (+1283) és Rasid ud-Dinnél (1318).
VII. Oszmán-török írott források
1. Mahmud Terdzsümán 1505 körül Bécsben született gazdag zsidó családban. Eredeti neve: Sebold von Pibrach volt; török nevét 1529 után kapta, amikor is török fogságba került, majd a szultán bizalmi embereként diplomáciai szolgálatokat teljesített. Kegyvesztettsége idején - 1543 után - írta Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) című munkáját. A munka számos latin és magyar- nyelven írt krónika török átdolgozása a magyarok őstörténetének "kezdetétől" 1526-ig.
A kéziratot Vámbéry Ármin fedezte fel Isztambulban és a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta; magyarra Blaskovics József fordította le. E munkában olvassuk: "Az egész teremtett világon őseink és nemzetségünk a hősiességével történelmet csinált, úgyhogy még ma is szól erről széles e világon a hősi ének..."
2. Madzsar Tarihi (A magyarok története) szerzőjének nevét nem ismerjük; feltehetően magyar anyanyelvű, erdélyi származású, protestáns vallású személy lehetett, de nincs kizárva, hogy egy elveszett magyar krónika törökre való fordítása. A mű a magyarok történetét 371-től 1740-ig dolgozza fel; magyarra Blaskovics József fordította. A szerző e munkában a magyarokat a hunokkal azonosítja. A köteben ezt olvasuk: ""A madzsar nép török eredetű... attól az időtől fogva, hogy a magyarok elfoglalták a Sztyepet, 370 év telt el... A kétszázezer főnyi magyar nép másodszor (az első a hunok bejövetele volt) felkerekedett a Nagy Sztyepről és a régebbi hazájába, Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott letelepedett..."
VIII. Görög nyelvű források
A bizánci történelmi irodalom legfontosabb műfajai a birodalom történetét leíró művek, az egyháztörténeti munkák és az útleírások. A klasszikus görög források a Kr.előtti V. századtól (mint Hérodotosz Kr.e. 425.) elsősorban a szkítákról, a szarmatákról és a Belső-Ázsia nyugati felén élő népekről tudósítanak. A bizánci görög források a Kr. utáni V-VI. századoktók kezdve a bizánciakkal kapcsolatba került népekről számolnak be. E munkákban a magyarok onggroi, onggoi, turkoi, szavromatai stb. neveken szerepelnek. Priszkor rhétor (+472) munkái igen becsesek, mert Attila hun uralkodóról és udvaráról jó betekintést kapunk. Írásaiban a magyarok onogur néven szerepelnek. Ménandrosz műve 582-ig követi az eseményeket; munkáját Theophylaktosz Szymokáttész folytatta 602-ig. Őseinket uniguroknak nevezi és szokásairól sok jó részleteket közöl. Őseinkről ezt olvassuk: "Bort ittak, de nem olyant, amilyent nálunk préselnek... édes itallal töltötték meg magukat..." A VIII-IX. századra keltehetők Koszmasz Indikopleusztész, Joánnész Malálasz és Prokopiosz munkái. Aréthász (932 körül) a magyarokat türköknek nevezi.
Bölcs León (VI. Leó császár, 912-ig uralkodott) a magyar honfoglalás kortársa, "Taktika" című művében a magyarok harcmodoráról részletes, jó tájékoztatást kapunk. Munkájában a magyarokat türköknek nevezi, amely nép "egy fő alatt áll, felebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket szenved el... a fáradalmakat és nehézségeket derekasan tűri, dacol a hőséggel és a faggyal..." Bölcs León fia Konsztantinosz Porphyrogennétosz (a Bíborbanszületett Konsztantinosz császár +959) "A Birodalom kormányzásáról" ír munkájában igen sokat foglalkozik a magyarokkal (türkökkel), akikhez a három kabar csoport csatlakozott. Levédiáról ezt olvassuk: "A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek... Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem szabartoi aszphaloinak... A türkök hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig... a türkök elűzték Nagy Morávia lakóit és megszállták azok földjét..."
További bizánci forrás Nikolaosz Misztikosz (+925), aki a magyarokat "nyugati türköknek" nevezi, a Krónika a pápákról, Szent Baszilosz élete, Georgiosz barát világkrónikája, Léon diákonosz, Ionnész Szkylitzész, Athanasziosz élete, Szent György csodái, Ionnész Kinnamosz és sok más munka.
IX. Szláv nyelvű források
A szlávok a IX. század előtt írástudatlanok lévén, sem maguk, sem a szomszédaik nevét és viselt dolgait nem jegyezték föl. A szláv népek nem sokkal a magyar honfoglalás előtt vették föl a kereszténységet és az írásbeliséget. Korai szláv források között szerepel a görögből fordított 811-es évi eseményeket rögzítő Mitrofán prológ, a Pannóniai legendák (Konstantin [Cirill] és Metód legenda), a XIII. században keletkezett Cirill elhunyta, majd a Konsztantinosz Manasszész Világkrónikájának bejegyzése, Csoda egy bolgárral és Naum legendája. E munkákban a magyarokról, mint foglalókról esik említés. A XII-XV. századok között keletkezett Elbeszélés a latinokról című munka az orthodoxia magyarországi elterjedéséről ír.
Az Orosz Évkönyvek (Nesztor-krónika) szerkesztésének első fázisa az 1040-es évekre tehető, az utolsó szerkesztést Nesztor végezte el 1100 körül. Több szövegváltozata maradt fenn. Magyarul sohasem jelent meg; 1916-ban egy Hodinka-féle "válogatást" adtak ki. A Krónika Oroszország történetét írja le a világtörténelembe beágyazva. "Jöttek a fehér magyarok és a szlávok földjét örökölték, miután elkergették a frankokat, akik azelőtt a szlávok földjét foglalták el... azután jöttek a besenyők és a fekete magyarok..." olvassuk Nesztor-krónikájában.
X. Latin nyelvű források
A honfoglalásról és az azt követő évekről legtöbbet a nyugati források írnak átvéve a középkori íróknak a magyarokról, mint ijesztő ellenségről alkotott képet. Mindezek ellenére ezeknek józan olvasása során jól rekonstruálhatjuk a magyarok honfoglalását. Cassiodorus munkáját a VI. században élt Jordanes dolgozza át, aki sok ismeretet közöl a hunokról. A VII. században keletkezhetett Ravennában a Cosmographia, amely a Fekete-tenger melléki népekről ad jó összefoglalást. Szent Bertin évkönyve 900 előtt készült; a magyarokat - az "ungrikat" - a hunokkal, majd az avarokkal azonosítja. A Fuldai Évkönyvek 714-901 közötti eseményeket tárgyalják, említést tesznek a magyarok eredetéről és nevéről; "a görögök békét kötöttek a magyaroknak nevezett avarokkal..." olvassuk. Regino (+915) prümi apát krónikája a magyarokat a szkítáktól származtatja. Munkájában sok írott forrást használ fel. "A magyarok dölyfös és lázadó természetűek... mindig hajlanak az idegen elleni vagy otthoni felkelésre, természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre... fáradalmakban és a harcokban kemények" - írja. A Sváb Évkönyvek a magyarokat ungriknak nevezik, a Salzburgi Évkönyvek a kalandozásokról adnak jó tudósítást, Cremonai Liudprand (Liuzo +972) a magyarokat "turciknak" nevezi. További latin nyelvű forrás: Widukind, Folcuin, Augsburgi Gerhard, János velencei pap, Ekkehard, Brémai Ádám, Prágai Kozma, Albericus, Aventinus, Querfurti Bruno, Ademar és sokan mások. Ekehardnál olvassuk: "A magyaroknál vidámabb embereket aligha láttam valaha... ételt és italt bőven adtak, életemben ilyen jót nem ettem..."
XI. Magyar krónikák
Az európai írásbeliség megjelenése Magyarországon összekapcsolódott a kereszténység felvételével, így nem meglepő hogy az első magyar őstörténethez kapcsolódó elképzeléseket egyházi emberek írták. Árpád-házi uralkodóink udvarában a XI. században nyugati minták alapján készültek krónikák. Az őskrónikának nevezett Gesta Ungarorumot feltehetően Koppány királyi káplán írta 1080-1090 körül. Ennek tovább folytatott változatai az 1358-ban készült Képes Krónika, majd a Kaprinai-, a Béldi-, a Csepreghy-, a Pozsonyi-, a Rimes-, a Müncheni- és a Mügeln Krónika. A további krónikák ezen őskrónikából vették a magyarok származását, a honfoglalás idejét, lezajlását és a magyarok elnevezését, hogy "a magyarok vagy hunok latinul pedig hungarusok". A magyar krónikákban a magyarokat a hunoktól származtatják, Attiláról, mint magyar királyról olvashatunk, a honfoglalást "második bejövetelnek" írják. A XIV. századi Krónikák alapszövegei 1332-1333-ban (Budai Krónika családja), illetve 1358-ban (Képes Krónika családja) készültek. A Budai Krónikát Budán, Hess András nyomdájában 1473-ban kinyomtatták. A Budai Krónika családhoz tartozik a XIV. századi Acephalus-kódex, a XV. századi Sambucus-kódex és az 1473-ban készült Dubnici Krónika.
Anonymus, feltehetően III. Béla királyunk jegyzője, esetleg Péter esztergomi prépost 1196 táján írta a prológuson kívül 57 fejezetre tagozódó Gesta Hunga(ro)rumát - a magyarok történetét. Anonymus ismereteinek nagy részét nem az ősgesztából, hanem Regino prümi apát évkönyvéből, de főleg az emberek emlékezetében még élő genealogikus szájhagyományból merítette; a honfoglalás leírásánál a XII. századi viszonyokat vetíti vissza a honfoglalás idejére. Egy időben "divat" volt a Gesta szavahihetőségét kétségbe vonni, mert a benne leírtak nem feleltek meg a kor történészei ismereteinek (pl. a hun-magyar származás, a székelyek eredete stb.). Amikor a köznépnek nem volt hétköznapi írása, volt még emlékezete; és mivel a helynevek mind visszaigazolhatók, nincs jogunk kétségbe vonni a Gesta többi részét sem.
Kézai Simon Gesta hunnorum et Hungarorum című munkáját 1282-1285 között írta feltehetően az elveszett őskrónika alapján, de azt a hunok történetével egészítette ki. Nála olvassuk: "A székelyek a hunok maradékai..." A Zágrábi- és a Váradi Krónika nagyjából azonos szövegű; a magyarok történetét tartalmazza 1354-ig.
Az első magyar nyelvű munkát Csák Demeter írta 1526 után Ének Pannónia megvételéről címmel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szavahihetőségét, indikopleusztész, elképzelhetetlen, kereskedelmüknek, szájhagyományból, kegyvesztettsége, kalandozásokról, szerkesztésének, egyháztörténeti, szövegváltozata, kereszténységet, elképzeléseket, írástudatlanok, kialakulásának, theophylaktosz, világkrónikája, őstörténetének, honfoglalásról, konsztantinosz, legjelentősebb, magyarországon, kormányzásáról, természetüknél, magyarisztánba, keletkezhetett, elterjedéséről, felebbvalóitól, badzsgirteknek, összefoglalást, szántóföldjeik, dzsudzsaninál, felkerekedett, magyarországi, emlékezetében, kereszténység, fáradalmakban, arabok irodalmi, európai könyvtárak, arab földrajzi, legjelentősebb al-Dzsajháni, csoportjáról emlékezik, magyarokat badzsgirteknek, magyarok basgirt, turkok közé, lovas különítménye, magyar félelmetes, madzsarik nagyon, összes körülöttük, magyarok szoktak, arab irodalom, magyar olyan, magyarokat pedig, Uralkodók Könyve, Mahmud Terdzsümán, Tarih-i Üngürüsz, Vámbéry Ármin, Magyar Tudományos Akadémiának, Blaskovics József, Madzsar Tarihi, Nagy Sztyepről, Hérodotosz Kr, Theophylaktosz Szymokáttész, Koszmasz Indikopleusztész, Joánnész Malálasz, Bölcs León, Konsztantinosz Porphyrogennétosz, Bíborbanszületett Konsztantinosz, Nagy Morávia, Nikolaosz Misztikosz, Szent Baszilosz, Ionnész Szkylitzész, Szent György, Ionnész Kinnamosz, Konsztantinosz Manasszész Világkrónikájának, Orosz Évkönyvek, Krónika Oroszország, Szent Bertin, Fuldai Évkönyvek, Sváb Évkönyvek, Salzburgi Évkönyvek, Cremonai Liudprand, Augsburgi Gerhard, Brémai Ádám, Prágai Kozma, Gesta Ungarorumot, Képes Krónika, Mügeln Krónika, Budai Krónika, Budai Krónikát Budán, Hess András, Dubnici Krónika, Gesta Hunga, Kézai Simon Gesta, Váradi Krónika, Csák Demeter, Ének Pannónia,
|
|
|
|
|
|
| Mindig jusson idő nevetni Hazára minden embernek szükség... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam A boldog családok mind hasonló... Bounty krémes Adakozás Facebookon kaptam Mírjam barát... Amikor Jézus rátapos a lábadra Facebookon kaptam Radikális szeretet Facebookon kaptam Kellemes vasárnapi kikapcsolód... Facebookon kaptam Annuska bar... Png ház Nagyon különös Facebookon kaptam Facebookon kaptam Krisztinától Az igazi szeretetért rendszeri... Aki nem dolgozik, ne is egyék Png kutya Zilahy Lajos gondolata George Gordon Lord Byron: Inez... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Zsolnay Vilmos világhírű kera... Albert Einsteinről Facebookon kaptam Leonardo da Vinci gondolata Régi emberek, akikre máig büsz... Mit beszél, nem értem, hogy m... Akarat Jó reggelt, jó napot mindenkin... Garai Gábor - Takarítás Nevem Osváth Erzsébet - Gólya a réte... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Cs Ildikótó... Facebookon kaptam Tanuld meg ezt a versemet Facebookon kaptam Krisztinától Facebookon kaptam Szép estét kedves látogatóimna... Facebookon kaptam Garai Gábor - Takarítás Facebookon kaptam Facebookon kaptam Png cica Őrizkednünk kell... Facebookon kaptam Gonosz démon-álarc Bounty krémes Zilahy Lajos gondolata Alázat Facebookon kaptam Mai harmónia kártyám Varga János Veniam - Fontos sz... Zsolnay Vilmos világhírű kera... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Julian Brass gondolata A másik dolog, Egy maradéktalanul uralt világ Osváth Erzsébet - Gólya a réte... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Miért nem menti meg Jézus a jó... Tanuld meg ezt a versemet Facebookon kaptam Mírjam barát... Facebookon kaptam Garai Gábor - Takarítás George Byron - Ahogy itt jár -... Ne kapaszkodj magasabbra, A sors A tömeg, a Mester, a módszer, ... Illyés Gyula - Milyen hamar. s immár én is felragyogva, ért... Minden harmadik... Irgalom és ítélet Nagyi telefonál Facebookon kaptam Krisztinától George Gordon Lord Byron: Inez... Facebookon kaptam Leonardo da Vinci gondolata Mindig jusson idő nevetni Tavaszi kép Facebookon kaptam Png cica Elköszönt Nagyi telefonál Facebookon kaptam Png kislány Facebookon kaptam Hogy lehet megtartani Tavaszi kép Png férfi A sors
|
|
|
|
|
|
| arabok irodalmi, európai könyvtárak, arab földrajzi, legjelentősebb al-Dzsajháni, csoportjáról emlékezik, magyarokat badzsgirteknek, magyarok basgirt, turkok közé, lovas különítménye, magyar félelmetes, madzsarik nagyon, összes körülöttük, magyarok szoktak, arab irodalom, magyar olyan, magyarokat pedig, középiráni korszak, történelem színpadára, ázsiai hunokat, ismeretlen perzsa, madzsarik igen, törökök egyik, kései perzsa, szultán bizalmi, magyarok története, munka számos, magyarok őstörténetének, kéziratot Vámbéry, egész teremtett, hősiességével történelmet, hősi ének, elveszett magyar, magyarok történetét, hunokkal azonosítja, időtől fogva, magyarok elfoglalták, kétszázezer főnyi, hunok bejövetele, régebbi hazájába, bizánci történelmi, birodalom történetét, egyháztörténeti munkák, klasszikus görög, bizánci görög, bizánciakkal kapcsolatba, magyarok onggroi, magyarok onogur, magyarokat türköknek, magyar honfoglalás, magyarok harcmodoráról, három kabar, türkök népe, kazárokkal három, türkök elűzték, szomszédaik nevét, szláv népek, görögből fordított, latinokról című, orthodoxia magyarországi, 1040-es évekre, utolsó szerkesztést, világtörténelembe beágyazva, fehér magyarok, szlávok földjét, fekete magyarok, nyugati források, középkori íróknak, magyarok honfoglalását, avarokkal azonosítja, magyarok eredetéről, görögök békét, magyaroknak nevezett, szkítáktól származtatja, magyarok dölyfös, idegen elleni, harcokban kemények, magyarokat ungriknak, kalandozásokról adnak, magyaroknál vidámabb, európai írásbeliség, kereszténység felvételével, első magyar, őskrónikának nevezett, 1358-ban készült, további krónikák, magyarok származását, honfoglalás idejét, magyarok elnevezését, magyarok vagy, magyar krónikákban, hunoktól származtatják, 1473-ban készült, prológuson kívül, emberek emlékezetében, honfoglalás leírásánál, honfoglalás idejére, benne leírtak, hun-magyar származás, székelyek eredete, helynevek mind, elveszett őskrónika, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 927
- e Hét: 6435
- e Hónap: 15039
- e Év: 50980
|
|
|
Offline
